SZENVEDÉLY – ÚJ ENERGIÁS SZENVEDÉLY

Szenvedély = a Szellemünk, az Én Vagyok Jelenlét. Ez Vagyok. A Szenvedély egy nagyon integrált része a Lelkünknek. A vágy a Létezésre, Kifejezésre, Kiterjedésre.

A Szenvedély olyan, mint egy láng, amely gondoskodik a módról, ahogyan kiterjedhetsz, az energiáról, amit kifejezhetsz, az örömteli élet táncáról…….

Egy évvel ezelőtt azt vettem észre, hogy eltűnt minden szenvedélyem az életemből. Ilyen volt a tanítás, -- az iskolák olyanokká váltak számomra, mint egy régmúlt történelem, hogy igen, régen voltak ilyenek is, de most oly távolivá vált mindegyik –. Ilyenek voltak még a személyes találkozások a páciensekkel, írás, festés, kert……. sőt, elkezdett fárasztani, ha valaki a problémáiról beszélt vagy a spiritualitásról. Még a Műhelyek is roppant unalmasnak tűntek, ahol beszélgetések voltak a tapasztalatokról.

Nem „dobtak fel” az Adamus anyagok sem, legfeljebb arra voltam kíváncsi, hogy mi újat tudna még mondani? Főleg a „Tudat Test” című shoud után, ami ráébresztett arra, hogy Ki is Vagyok Én. Ahol megválaszolásra került bennem ez a kérdés, ami az „Otthonról” való eljövetelem óta foglalkoztatott, mint mindenkit. Egyszerűen itt volt ez a válasz most az örök kérdésre, amikor is megtaláltam magamat, ami a Minden érzése, a Teljesség, a Beteljesülés érzése. És ez nem egy pillanatig tartott, hanem itt maradt velem.

Ezután a maradék szenvedélyem is szertefoszlott. Egyetlen szenvedélyem magam voltam önmagamnak. Érezve minden részemet, Aki csak Vagyok. A Felemelkedett, Harmadik Körömben csücsülő Én Vagyok-omtól kezdve a legsűrűbb anyagi Én Vagyok-ommal bezárólag (fizikai testem, emberi Én-em) Tudat Testem minden részét éreztem és élveztem.

Eszembe sem jutott, hogy tennem kéne valamit ….. magam váltam az önmagam szenvedélyévé.

 A többi szenvedélyem teljes megszűnésével a „maradék” páciensek is elmaradtak, az iskolákba senki sem jelentkezett ……. és akkor egy napon azt vettem észre, hogy még a pénzem is fogyóban van. Nem ijedtem meg, nem kezdtem el izgulni miatta, de feltettem magamnak egy kérdést: „Hogyan tovább? Mit tegyek Most?”

Néhány nappal előtte érkezett meg az Egyiptomi Shaumbra Túra anyaga, melynek címe: „Út a Mesterlét felé” Mivel nem hozott izgalomba, így hagytam is akkor.

Viszont most, amikor úgy sem volt mit csinálnom, gondoltam, belenézek ebbe az anyagba……. és ekkor ért a meglepetés, mert a kérdésemre pontosan ott volt a válasz.

 A saját kérdésem állt ott és Adamus válasza: -- „Mit kéne tennem? Hogyan tovább?”

Adamus: „Vártok a belső szenvedély felbukkanására, de nincs ott ….. Elérkeztetek erre a pontra ….. az igaz Mesterré válás pontjára. Ennél a pontnál vagytok, ahol nem elveszve vagytok, hanem a „semmiben” vagy „ürességben”. És ez teljesen rendben van. Mi ezen most túl fogunk lépni.”

Nem a régi, megszokott izgalommal, szenvedéllyel olvastam tovább, hanem valami teljesen más „szenvedély” kezdett kibontakozni bennem, amivel elkezdtem „gyakorolni” az igaz Mesterré válásomat. Sok légzéssel, hangolással, az energiák folyamatos áramlásban tartásával, amitől kezdtem egyre jobban igaz Élővé válni, igazán Élettel teli lenni. Az előtte lévő Élettel teliség csak egy jó kis „pörgés”-ként látszott ehhez képest…….

Közben tudtam, hogy itt van a Passion (Szenvedély) anyag is Tóbiástól, amibe megint csak nem néztem bele, nem éreztem „szenvedélyes” vágyat iránta, hogy beleolvassak. Napok múlva valaki felhívott, hogy mit szólok hozzá, hogy tetszik e ez az anyag? Így gondoltam, ideje belenéznem, ha még így külön is felhívja magára a figyelmemet. …….” nos, lássuk, mit tud még adni ez nekem………”

Természetesen ezt sem tudtam letenni addig, amíg végig nem olvastam és „csináltam”, mert itt Tóbiás pontosan elmondta, hogy a „régi energiás” szenvedélynek mennie kell, amivel kiálltunk a tanítványok elé tanítani, amivel személyesen szolgálatukra voltunk azoknak, akik hozzánk fordultak segítségért, amivel egyensúlyba segítettük őket, stb. ……. És szépen végigvezetett azon energiák maradványainak a kitisztításában, amelyek akadályozták az Új Energiás Szenvedély beáramlását. Ezek a karma, életszerződéseink, szolgálati szerződéseink – amik teremtették a tanítási, „gyógyítási” szenvedélyünket, hogy másokat segítsünk, vezessünk ….. stb. …….. Addig nem tudunk Szuverén, Szabad Létezővé válni, amíg a szenvedélyünk megéléséhez szükségünk van másokra, szükségünk van arra, hogy eljöjjenek az iskoláinkba, vagy szükségünk van arra, hogy segítségért forduljanak hozzánk, hogy a szenvedélyünket megélhessük. Addig nem vagyunk Függetlenek, Szuverének, Szabadok. Addig nem mi teremtjük a valóságunkat, hanem a szolgálati szerződéseink, életszerződéseink. Amikor ezek maradványai is feloldódnak, az Új, igaz Szenvedélyünk lángja akkor tud fellobbanni. És igazából ezzel az új szenvedéllyel tudunk Igaz Mesterekké válni.

Ez alatt az egy év alatt sokat próbálgattam, kóstolgattam ezt az Új Energiás Szenvedélyt, nem igazán láttam, hogy hogyan is fogok ezzel tanítani, iskolákat tartani, vagy páciensekkel foglalkozni, mert ezek továbbra sem voltak ott. Nem igazán értettem, hogy akkor most mit is fogok csinálni? Hogyan is működik ez az Új Szenvedély, ha nincs szenvedély? Megértettem, hogy a szolgálatnak vége van, szolgálatom véget ért, de akkor most mit fogok csinálni itt a földön? Adamus ugyan elmondta, hogy: „ egy új módon maradsz itt – örömből --, nem is azért, mert van valamilyen célod, szándékod,vágyad, hanem azért, mert megérted, hogy ez HATÁSSAL jár. Nincs cél, de van hatás.” Ha maradunk, hatással leszünk a földre és a földön mindenre és ezzel segítünk a legtöbbet.

Ezt így értettem, de nem igazán tudtam, hogy hogyan is működik ez itt így, a realitásomban. De nem kellett sokat várnom a megtapasztalására. Pillanatok alatt lett egy jó kis náthám, arcüreggyulladásom, rejtett tüdőgyulladásom, alig álltam a lábamon, és mégis megérkezett egy páciens. Én ki voltam szó szerint „ütve” magamból – félre állítódtam a saját utamból – és amikor el akartam kezdeni lélegeztetni a pácienst, semmi nem jutott eszembe azon az egy szón kívül, hogy „lélegezz”. Álltam ott „némán”, csak jelen voltam a páciens mellett …… és 15 – 20 perc múlva a páciens felült ragyogó szemekkel, meggyógyulva, és azt mondta hogy: „ez olyan fantasztikus volt, így még soha sem éreztem magamat és nézd, teljesen meggyógyultam.” Ezen aztán én csodálkoztam el a legjobban, hisz semmit nem tudtam neki mondani. Aztán a következő páciens is így „járt”, meg az utána jövők is. Én meg kezdtem felfogni, hogy ez lehet az, amikor „csak” Hatással vagyunk a jelenlétünkkel. Amihez nem kellenek szavak, nem kell megmondania másiknak, hogy mit csináljon magával, hogyan hozza magát egyensúlyba, …….. mindez egyszerűen megtörténik.

Mivel a „munkám” nagy része Adulai munka, amit szintén nem érzek szolgálatnak, csak jelen vagyok, és együtt lélegzünk – tudatosult bennem, hogy ott már régóta a „hatással lenni”-ségem állapotában vagyok jelen.

Visszatérve az Új Szenvedélyhez, közben azért nagy felfedezéseket tettem. Próbálgattam, hogy milyen is az, amikor engedem az öt angyali és öt emberi érzékemet felnyílni teljesen. Eljutottam a „Kifejezés” angyali érzékszervem még teljesebb felnyílásához…… hisz a kifejezés a Szellem legnagyobb öröme. Amikor fogom a Kifejezés Angyali érzékemet és azt választom, hogy ki akarok fejezni tudatosan, egy egészen új érzés bontakozott ki. Mindent, amit teszek, csinálok, kifejezésként teszem, hogy kifejezzem önmagam. Bármit teszek, érzem a kifejeződésem energiáit és ez felülmúl minden eddigi szenvedélyt. Az Új Szenvedély sem más, mint a kifejezés öröme. Kifejezem magam a légzésben, vagy a takarításban, vagy abban, hogy „csak” magammal vagyok, mindegy mit választok ……. de ezt én választom és nem a szenvedély teremti meg, hogy mit csináljak, hanem tényleg én. Amit éppen választok, azzal fejezem ki tudatosan magam, kifejezésként érzem és élem meg.

Amikor megengedem, hogy a Tudat Testem – ami magába foglalja minden részemet – felfogja az ÉN VAGYOK-ot …… a Vagyok Aki Vagyok-ot – amivel azt mondom, hogy Hazaértem, hogy vállalom a felelősséget minden részemért – a testemért, elmémért, szellememért, a pillanatért, az Én Vagyok-ért – EZ ÖNMAGÁBAN AZ IGAZ KIFEJEZÉS. – Az Én Vagyok igaz érzése és valójában ez az Új Szenvedély, amiben az Én Vagyok kifejezi magát minden részemnek, minden Én Vagyok-omnak, amihez nem kell senki és semmi más, csak ÉN, a Független, Szuverén, Szabad létező.
Adamus mondja: "Többé nem kell tudnod, hogy mit akarsz ....... és ez megengedi majd neked, hogy valóban élj. Meg fogtok majd érteni valamit, ami meghaladja a valódi akarást. Egy olyan szenvedéllyel fogsz bírni, amely annyira mély és olyan jelentőségteljes, hogy az majd segít megérteni, hogy hogyan teremtetted meg eddig a valóságodat és ki is vagy valójában. Egy igaz szenvedélyre lelsz önmagaddal. És ezalatt nem egy elfoglaltságot vagy hobbit értek vagy bármi ehhez hasonlót, hanem egy szenvedélyt önmagaddal. Önmagad szeretetét.
És innentől kezdve nem számít, hogy mit teszel vagy mit nem teszel. Ezzel a fajta Lélek Szenvedéllyel ez egyáltalán nem számít. Ez csak Van. ....... Túllépünk azon, amit akarunk és belépünk a Szenvedélybe. A szenvedély az Én Vagyok igaz megértése."
És ez így van.........

 Lélegezd Be! - Geoffrey Hoppe tollából

Hosszú ideje az utóbbi néhány hét volt a legintenzívebb. Sok Shaumbrával beszéltem, akik érezhették is a csontjaikban, a szívükben és az elméjükben.
Ezekben az elmúlt hetekben a legtöbben közülünk szorosan kapcsolódtunk az egyiptomi eseményekhez , de ez nem csak Egyiptomról szól. Ez nem csak a szokásos politikai, vallási, vagy pénzügyi kérdésekről szól. Ez egy változás-hullámról és a bolygónkat elsöprő új tudatosságról szól. Ez egy mélyről jövő és elfojtott szabadság utáni vágy, valami amiről Adamus beszélt a februári Soudban (A KÖVETKEZŐ Sorozat, 2011. február 5.)
Mint nyitott és érzékeny lények, nem tudunk segíteni, de észleljük és érezzük mi is történik. Gyakran “érzelmileg” értelmezzük ezeket az érzéseket és elkezdődik a régi jó “Mi a baj velem?” című csodálkozós játék. A legvalószínűbb, hogy semmi baj sincs veletek. Valamilyen szinten azt kértétek, hogy legyetek sokkal érzékenyebbek és most ez történik. Érezhetitek, ahogy a Föld elengedi az elfojtott energiákat, az emberi tudatosság új szinteket keres, a régi energiás erők megpróbálják fenntartani tradícióikat és a régi módszereket (utakat), a maszkulin és feminin megtalálja az új egyensúlyát, drámai változások zajlanak le a Földközeli Birodalmakban és a lista így megy tovább.

Tudat-Testünk (Body of Consciousness- BOC) a test-elme-gnoszt-lélek integrációjából áll. Adamus szerint ez a mi “egyedüli csakránk” is, amely a hagyományos hét csakra integrációja, egyetlen bennünk lévő energiaközpontba. Tudat-Testünkben érzékeljük a körülöttünk lévő fizikai és spirituális világok mozgásait és a hullámzásait, de még mindig függünk az elménktől/érzelmeinktől, hogy értelmezzük (lefordítsuk) ezeket az érzéseket. Az elme/emóciók - nem túl agyafúrtan – lefordítják ezeket a szenzoros érzéseket hamis jelekre, mint pl. szorongás, fizikai fájdalom, szomorúság, zavartság és dezorientáció. Aztán feltesszük magunknak a kérdést: “Miért érzem ma rosszul magam?” A jelek kényelmetlenek, így megpróbáljuk elnyomni, figyelmen kívül hagyni, vagy kezelni azokat.
Ti sokkal inkább “szuperebbek” vagytok, nem pedig rosszabbul. Beleéreztek valami nagyon is valóságosba, de a legtöbbször valószínűleg nem rólatok van szó. Ez a körülöttetek lévő külső világról szól.
A nyilvánvaló kérdés az: “Hogyan tanuljuk meg rendesen megérteni ezeket az érzéseket?

Megtanultam azt, hogy vegyek néhány igen mély lélegzetet és aztán ki kell szállnom a fejemből. Ahogy lélegzem, elengedem az aggódást és a szorongást. A szó szoros értelmében bele lélegzek pontosan azokba az energiákba, melyek a kényelmetlenséget okozzák nekem, még akkor is ha ezek az energiák talán nyomasztónak tűnnek. Mikor elengedtem az elemzést, a mentális erőfeszítéseket érezhetem a TudatTestem kinyílását és kiterjedését. Rövid időn belül – néha percek vagy órák – van egy új, intuitiv érzékelésem arról ami ezeket az érzéseket okozza. Ez nem jelenti azt, hogy azonosítani tudnám az esemény idejét, helyét vagy egyéb sajátosságait, de bele tudok érezni az átfogó eszenciájába. Más szóval, hirtelen az az érzésem, hogy valami mozogásban van a földben, vagy egy váltás történik valahol egy embercsoportban.

Január 28-án vezettem be a városba, amikor hirtelen szorongásos típusú energiák fogtak el. Az elmém tudta, hogy ez azért volt, mert néztem az Egyiptomról szóló híreket, mely hangsúlyozta bennem a lehetőségét annak, hogy töröljük az e havi Shaumbra turnét. De az érzések messze túl voltak az én intellektuális aggódásom szintjén. Érezhettem, ahogy a testem megfeszül, az elmém összezavarodik és az energiák leragadtak. Ösztönösen tudtam, hogy itt van az ideje néhány mély légzésnek annak ellenére, hogy ez volt az utolsó dolog amit tenni akartam. A légzés energiát hoz be az élethez és én nem akartam hogy az energiák bármennyire is nagyobbak (intenzívebbek) legyenek, mint amilyenek már így is voltak.

De én lélegeztem, megnyugodtam és behoztam az energiákat közvetlenül magamba. Meglepő, de nem sújtottak le az energiák. Inkább az ellenkezője. Hirtelen egy áramlást éreztem magamban és miközben folytattam, éreztem a Tudat-Testem kinyílását. Egy hosszú pillanatig úgy éreztem, mintha egy állom állapotban lennék és mikor a dolgok rendbe jönnek, egy szinte leírhatatlan megértésem lett a változásokról, melyek Egyiptomban zajlanak. Együttérzést és megértést éreztem azzal kapcsolatban ami ott történik de a szívemből jött, nem pedig a fejemből.

Később, azon a délután hazaérve elmeséltem Lindának, hogy át kell ütemeznünk az egyiptomi utazást az év későbbi szakaszára, nem azért mert féltem, vagy szorongtam, hanem mert én “igazán éreztem” mit kell tenni. Ami azt illeti, nagyon nyugodt és higgadt voltam. Úgy döntöttünk, hogy a következő reggelen kapcsolatba lépünk Sayed Khalil úrral, hogy megvitassuk az átütemezés helyzetét, de ehelyett szombat reggel 7:30-kor ő hívott minket és azt mondta: “Úgy tűnik át kell ütemeznünk”. Ez nagyon szinkronisztikus volt, valamint egy jó visszaigozálást is jelentett számunkra.
Az energiák mozgásban vannak és érezni fogjátok őket. Adjátok meg magatoknak az energiákba való bele-légzés ajándékát ahelyett, hogy félrelöknétek őket. Ismerjétek fel, hogy tudtok bánni velük mert az energiák nem jók, vagy rosszak... azok csak energiák. Lépjetek túl az elmén és lépjetek bele a ti integrált Tudat-Testetekbe, hogy egy mélyebb és igazabb megértésre tegyetek szert arról, hogy mi folyik itt? Ez az, amire vártunk és már megvannak az eszközeink, melyeket használhatunk is.

Fordítás: Thomázy Tímea

Forrás: INSPIRING CONSCIOUSNESS – Crimson Circle Oktatói Hírlevél, 2011. Február, p. 1-2.

Álom és Szabadság

Néhány nappal ezelőtt volt egy álmom ..........
A Frankel Leó út elejéről indultam haza. Ez a hely is, mint minden itt a földön, kő, aszfalt, beton. Ám a következő lépésem után ez megváltozott. Gyönyörű, sejtelmes fényben úsztak a virágok a kő virágtartókban és még az itt lévő kőszobor is áttetsző, lágy fényben ragyogott. Ahogy továbbmentem, egy kitágult, szintén sejtelmes, áttetsző fényben úszó tájra értem.  Egy magasan fekvő ösvényen mentem, ahol nagyon messzire el lehetett látni, szinte határtalannak tűnt. Tudtam, hogy jártam már itt azelőtt is, tudtam róla, hogy létezik ez a csodás hely és így azt is tudtam, hogy a hazafelé vezető útra még ez előtt kellet volna ráfordulni. Először azt gondoltam, hogy visszamegyek a kiindulási ponthoz és megkeresem a régi utat, ami hazavisz, de ekkor elbizonytalanodtam, mert nem voltam benne biztos, hogy ott van még. Hisz nem láttam, ahogy a kiindulópontból, a csodás virágos helyről elindultam és ahogy ebbe a csodálatos dimenziókkal átitatott helyre érkeztem.
Ez a hely itt így ránézve olyan könnyed, laza, finoman áttetsző és határtalan volt -- Szabadság "szagú" -- és mégis megrémített egy kicsit, hogy nem a régi, 3 dimenziós kis korlátozott, igazi négy téglafallal behatárolt, biztonságosnak tűnő régi otthonomban vagyok. Itt nincsenek szomszédok, más emberek ...... itt csak Én Vagyok Határtalanul magam Magammal.
Ahogy felébredtem, azonnal fel is tettem magamnak tudatosan a kérdést: Készen állok arra, hogy tényleg szabad legyek? Készen állok a teljes SZABADSÁGRA?
Igen, van bennem izgalom, stressz ez ügyben ........ de nem baj. NEM SZÁMÍT!.........

Shaumbra hírlevél - november 

Adamus gondolatai

2010 Szeptember 18-19-én egy két napos Channeling Workshopot tartottak Zürichben, az alábbi cikk Adamus ott elhangzott két közvetítéséből tartalmaz gondolatokat- fogadjátok szeretettel: 

ÉBRESZTŐ!

Itt az ideje az ébredésnek! Ébredj fel, akként, aki vagy. Ugyanis az alvás hazugság kedves barátaim. Bármely pillanatban választhatod tudatosan azt, hogy felébredsz. Ez ennyire könnyű: „Azt választom, hogy felébredek.” Amikor így teszel, az összes játék véget ér. Minden dráma megszűnik. A korlátoltság illúziói szertefoszlanak, és újra el kell majd fogadnod önmagadtól a szeretetet.
A szellemetek, az isteni énetek azt mondja: „Szeretlek, vártam rád, vágytam rád,az összes pillanatot meg akarom veled osztani. Szeretnélek arra emlékeztetni, aki igazán vagy. Már túlságosan régen volt, hogy mi együtt voltunk. Kélek, kérlek, kezdd el élvezni az életedet!”
Mi többet tehet még a szellemed? Szükségszerű, hogy szélsőséges módokon vonja magára a figyelmedet? Feltétlenül kell, hogy felrázzon újra és újra téged? Kell, hogy szélsőséges helyzeteket teremtsen az életetekben, hogy ezzel vonja magára a figyelmeteket? Szükséges, hogy rákotok legyen és a haláltól megijedjetek, hogy végre elfogadjátok az önmagatoktól érkező szeretetet? El kell hogy veszítsétek a családotokat, a házatokat, a pénzeteket, és munkátokat, hogy a szellemetek magára vonja a figyelmeteket és kizökkentsen benneteket ebből a hipnotikus transz állapotból?Ezt akarjátok? Vagy pedig szeretnétek egy tudatos döntést hozni, így szólván.” Felébredek most.” Rajtatok múlik. Egyedül ti magatok tudjátok felébreszteni magatokat. Egyedül ti magatok tudjátok kiszedni magatokat a hipnózisból.
INTEGRÁCIÓ
Itt az ideje integrálni a Földet és az Eget. Itt az ideje, hogy egyesítsük az egyébbirodalmak energiáit és tudatosságát a földivel. Ez egy hidat teremt, amely segít egybeolvasztani a dualitás energiáit, amelyek továbbra is nagyon erősek. És ez végül segít majd meggyógyítani egy nagyon régi sebet az angyali világokban.
Az angyali világokban régóta zajlanak csaták- a fény a sötétség ellen harcol, jobb kifejezés hiányában így mondhatjuk. Leegyszerűsítem: volt egy rész, amely úgy érezte, hogy mindig is Isten részei voltak és lesznek. Ezeket nevezzük most a Fény Angyalainak. Ők hisznek a szuverenitásban. Ők hiszik, hogy minden lélekkel rendelkező lény Teremtő- eredendő jogánál fogva.
Volt egy másik rész, nevezzük őket a Sötét Angyaloknak, akik úgy hitték, hogy nincs Isten, Csupán a hatalomban hittek, az ellenőrzésben, kontrolban, és a manipulációban. Úgy hitték, hogy a teremtés egésze egy nagy űr volt, minden Isteni forrás nélkül, és ezért nekik kellett Istenekké válniuk. Így tehát kemény harcok folytak az egyéb birodalmakban.
Amikor a Föld megteremtetett, hogy megoldást hozhasson egy-két energetikai kibillentségre, mely a teremtés folyamán keletkezett, eredendően semleges helynek tervezték. Ám, a semleges irányvonalak ellenére, ezek a csaták folytatódtak itt a Földön. Ezek az angyali erők valójában nem inkarnálódtak , nem is testesültek meg közvetlenül a Földön, hanem az embereket használták fel a manipulatív szándékaikra és kifejeződésükre a saját csatáik részeként. A Föld egy színpad volt, ahol a játékaikat űzhették,és rengeteg szenvedést okoztak általa. Vannak a Földön konkrét helyek, ahol ezek a csaták zajlottak, és ahol ezek energiái azóta is blokkolva vannak. Ilyen Lengyelország, és Afrikában számos hely, valamint jó pár hely még a világban, amely továbbra is őriz bizonyos mély sebeket, szomorúságot, és az angyali csaták energiáit.
Mostanra ezek a csaták- a sötétség és a fény küzdelmei- véget értek, egyszer s mindenkorra. A dolog középpontjában a fény és a sötétség egybeolvadt- noha lehetséges, hogy ennek hatása itt a Földön és a Földet körbevevő energetikai közegben csak jóval később lesz érezhető.
Eljött az ideje annak, hogy az angyali energia- a mennyei energia- elkezdjen a földi fizikai síkra megérkezni, és ehhez az energia keresi azokat az embereket, akik nyitottak, az igazságukban tartózkodnak és a testükben, és képesek fogadni ezt az energiát. Elkezdhetnek lehozni egy új tudatosságot egy új fajta energiát a Földre, valami olyat, amelyet a Föld mindezidáig nem is látott.
Sokan, ezek közül az entitások közül, csak közel akarnak jönni, nem feltétlenül hoznak nagyszabású üzeneteket, csak közel akarnak lenni, és segíteni akarnak ennek az új tudatosságnak a behozatalában. Némelyikük rendelkezik majd üzenetekkel az emberi fejlődést illetően, a dualitás elengedéséről,és a fény és a sötétség régi elképzelésének elengedéséről. Rengeteg entitás szeretne veletek dolgozni.
Tehát vegyetek egy mély lélegzetet. Szeretnéd ezt a szolgálatot végezni? Ha így teszel, észre fogod venni, hogy egy csomó lény vesz majd körbe igen gyakran. Ám megkérheted őket arra, hogy vonuljanak vissza, ha épp szeretnél egy kis teret önmagad számára. Ezek az entitások soha de soha nem vesznek majd el energiát tőled. Sőt, tulajdonképpen, egy erősebb, intenzívebb energiaszintet érzel majd magad körül. A kérdés az, hogy szeretnél-e többet, illetve szeretnéd –e az intenzitást?
Ne felejtsd, nincs nagyszerűbb és hatalmasabb lény a teremtés egészében, mint az emberi lény. Nincsenek előrehaladottabb civilizációk másutt. Nincsen olyan civilizáció, aki ezt az utat már bejárta volna. A tapasztalás legmagasabb szintje itt zajlik most a Földön, hiszen, amint vállalod a fizikai megtestesülést, azon nyomban elfelejted azt, hogy honnan indultál, és ki vagy valójában. Ez keményebb tapasztalat, mint bármely más bolygón vagy dimenzióban az épp aktuális tapasztalat. Ez a legnagyobb kihívás mind közül, és ha ezen átjuttok, akkor mindenen átjuttok. Nem marad semmi más hátra.
Igen, olykor irritál engem, amikor a Plejádokbélieket hallgatom, arról beszélnek, hogy miként fogják megmenteni a Földet- magukat sem mentették még meg!- vagy valamilyen ufó kommandó üzeni azt, hogy elhozzák majd a a Nagy Ősanyát ide. Azt kell, hogy mondjam, hogy ezen ufó parancsnokságok nagy része a fény és a sötétség csatájának résztvevője volt, és számtalan érdek vezérli őket. Volt egy pont, amikor személyesen foglalkoztam a Plejádokbeliekkel, akik megígérték, hogy nem avatkoznak többet bele az emberek dolgába itt a Földön- majd meggondolták magukat, újfent beavatkoztak és részt vettek egy nagyon nagy háborúban, mely úgy 70 évvel ezelőtt zajlott.
Szóval, amikor meghallom a Plejádokbélieket, akik az embereket tanácsokkal látják el, nem igazán esek hasra tőlük. Az egyedüli lények, akiktől meghatódom, azok, akik fizikai testben születnek meg itt a Földön, és készek erről beszélni. A legnagyobb tiszteletem azokat illeti, akik emberi alakban testesülnek meg.
Vegyünk most tehát egy mély lélegzetet, amint az angyali lények, akik az intagráció és az egység üzenetével érkeznek folytatják majd a munkát veletek, ha azt választjátok.
Vegyetek egy mély lélegzetet és emlékezzetek, minden jól van a teremtés egészében, és ezért nincs semmi, ami miatt aggódni kellene.
Ezzel búcsúzom. Adamus.
Fordította: Szénási Kata

Chemia - Az Alkímia Tudománya

Elhangzott a Spirit Quest Rádióban (spiritquestradio.com)

2010. augusztus 12-én

Adamus közreműködésével - Geoffrey Hoppe csatornázásában,

Linda Hoppe asszisztálásával

© Geoffrey Hoppe Golden, Corolado. Minden jog fenntartva

Ez az anyag szabadon terjeszthető a jelenlegi teljes formája meghagyása mellett. 

ADAMUS: Vagyok, aki vagyok, és büszke vagyok rá! Adamus Saint-Germain, szolgálatotokra, ezen a gyönyörű reggelen, estén, délutánon – attól függően, hogy éppen hol vagytok, és mit csináltok. Köszönöm Lindának a légzést. Köszönöm minden hallgatónak, hogy csatlakozott hozzánk ma este, ugyanis terveztünk némi tennivalót Önöknek. Természetesen nem csak csevegés lesz, együtt fogunk tapasztalni.
Mindjárt az elején köszönetet akarok mondani Jaentrának, Marknak, Clyde-nak, Deborah-nak, Lindának és mindenkinek, aki összegyűlt ma itt, akikhez csatlakoztak az angyali lények, páran a Bíbor Körből, páran az Arc Rendjéből és páran azokból a spirituális családokból, ahonnan ti jöttetek. Ma este összegyűjtjük mindannyiunk energiáit, amint tovább megyünk az Új Energiába, amint túllépünk a szavakon és elkezdjük a gyakorlati alkalmazást.
Vegyünk együtt egy mély lélegzetet, mert ma este szeretném kiegyensúlyozni az energiákat, mindannyiunk energiáit együtt. Kicsit el fognak szállni néhányan. Néhányotokat elnyomja majd az energia, kicsit elálmosodtok, elszunyókáltok; az energiát megkapjátok, de azt gondoljátok, hogy a szavakat kihagytátok. Ez rendben is van, de ezúttal nem akarunk semmilyen technikai problémát előidézni az internettel vagy a telefonvonalakkal, amint azt egy korábbi összejövetelen tettük. Tudjátok, mi történik, amikor a világ mindene tájáról összejön egy csomó ember, akiknek mély a szenvedélyük, mély az elkötelezettségük és mély a szerelmük ez iránt a Föld iránt, az élet iránt, az emberiség iránt, és ami a legfontosabb, önmaguk iránt. Nos, hajlamos kiakasztani az elektromos eszközök némelyikét. Hajlamos legyőzni az áramköröket. De ha veszünk most együtt egy mély lélegzetet, akárhol legyünk is, akármit csináljunk is éppen, álljunk most meg és vegyünk egy tudatos lélegzetet. És ebben a lélegzetben, hozzuk le lényünk középpontjába.
Sokan közületek most úgymond fenn vannak az agyukban. Sokat gondolkodtok. Az elmétek folyton rohan. Még most, miközben beszélek, az életetekben felmerült problémáitokon tanakodtok és reménykedtek, hogy ezekről fogok ma beszélni. Reménykedtek, hogy kaptok némi betekintést vagy gyógyítást ma este, ami lehetséges is. De miközben az elmétek mindezekkel a dolgokkal van elfoglalva,
valami mélyen bennetek megnyílik most. Hívjuk ezt most csak úgy: Ti, magatok, a szellem, amik valójában vagytok. Megnyílik. Óriási az energiánk, nagyon magas tudatossággal foglalja most el a helyét. Igyekezzünk nem kiakasztani az internet áramköreit. Tartsunk mindent stabilan ma este.

Alkímia

Ma este, ma délután, reggel, bármi legyen is most ott, ahol vannak, szeretnék az alkímiáról beszélni. Egyre többet fogok erről beszélni ezeken az összejöveteleken.
Tudom, hogy közületek sokan tanulmányozták a múltban – múltbéli életekben, páran ebben a létidőben. Széles a választéka az alkímiáról kialakult elképzeléseknek. Sokakat közületek még mindig elbűvöl az ólom arannyá, a kavics gyémánttá változtatása. Még mindig próbáljátok az időjárást megváltoztatni, hogy megfeleljen a szükségleteiteknek, bármik legyenek is azok. Erőfeszítéseitek persze elég csekély sikerrel jártak, annál több frusztrációval.
Vessünk egy pillantást az alkímia lényegére, avagy gyökereire. Az alkímia egyszerűen az energia átalakítása, megváltoztatása, átrendezése vagy újra manifesztálódása. Ha hallgattátok korábbi diskurzusaimat tudjátok, hogy nem vagytok energia, tudatosság vagytok. A tudatosságnak nincs saját energiája, mégis előhívja a semleges állapotú energiát, ami ebben a hatalmas kozmikus energia tengerben csücsül. Csak ücsörög ott semlegesen, olyan semlegesen, hogy a tudósoknak vagy a matematikusoknak vagy a földönkívülieknek nagyon nehéz észrevenniük, de azért ott van.
Mikor a tudatosságod ihletet kap, mikor a tudatosságod fel akar fedezni vagy meg akar tanulni valamit, az történik, hogy létrehozol önmagadban egy dinamikát, ami magához vonzza a megfelelő energiákat. Aztán veszed ezeket az energiákat és játszol velük. Megnyilvánulsz velük. Ezek az energiák nem arra rendeltettek, hogy el legyenek zárva, hogy meg legyenek határozva és abban a meghatározásban maradjanak egy örökkévalóságig. Ez csak átmeneti állapot.
A bútor, amin épp most ülsz, átmeneti állapotban van. Így az alkímia valójában a tudatosságoddal együttjáró képességed, hogy az energiát bármivé átalakítsd, amivé csak akarod. Természetesen ez a képesség a Földön eltelt eonok során elsüllyedt a süllyesztőben. Nagyon-nagyon lelassult. Ezért úgy tűnik, az életetek energiáinak megváltoztatása életbevágóan fájdalmas tempót vett fel. Más szóval, a változás nem történik valami gyorsan.
Az életetekben tapasztalt változás nagyrészt mentális és nem az igaz, belső tudatosságotokból származik. Azután, mindig ott van a vágy, hogy mindent megváltoztassatok magatok körül, de nem értitek, hogy miért vannak azok a dolgok
körülöttetek. Mondhatjátok, hogy elvesztettétek az alkímizálás, az energia megváltoztatásának képességét. Ezügyben nem tehetek semmi. Meghátráltatok. Szeretném újra visszahozni mindannyiunknak. Ideje, hogy ti emberek megértsétek, milyen nagyon nagyon könnyen tudtok alkímizálni.
Az alkímia eredete
Az „alkímia” szó maga egy ősi szóból, szó szerint egy hangból, hanglejtésből ered, ami visszavezet bennünket a Föld teremtése előtti időkbe. Mikor az emeberek elkezdték az alkímiát gyakorolni a Földön, rátaláltak ennek a hangnak a vibrációjára és egy nagyon hasonlóan hangzó szóval jöttek elő, ez volt a „chemia” (ejtsd: samía). Chemia. Ha el tudod képzelni a chemia szót mint hangot nem olyan keményen, ahogy Cauldre beszél most, hanem chemiát, mint tónust, elkezdhetsz összekapcsolódni eredeti bölcsességeddel és tudásoddal az igaz alkímiáról.
Chemia, chemia, szeretem ezt a szót. Igazából a chemia az is jelenti: Egyiptom. Ez volt ennek a nagyszerű országnak az eredeti neve. És az eredeti szándék az alkímizáció vagy transzmutáció volt, és ha vettek egy pillantást arra, hogy miért használták ezt a szót Egyiptomra, rájöttök, hogy azért mert élt bennük a vágy, hogy átalakítsák vagy alkímizálják azokat az energiákat, amik Atlantisz elveszett kultúrájából jöttek vissza a felszínre.
Megértették, hogy Atlantisz visszajött a felszínre és azok, akik anno a Föld felszíne alá költöztek, most szó szerint feljöttek, magukkal hozva az atlantiszi idők sok sebét és a sok örömét. Volt tehát egy nagyon koncentrált cél, hogy ezeket alkímizálják azaz átalakítsák egy új, magasabb vibrációvá. Régi atlantiszi energiákat hoztak fel ide, ami akkor az új világ volt. Ezért a chemia, egyszerre jelenti Egyiptomot és az alkímiát. Csak hogy legyen valami fogalmatok arról, hogy mindez honnan ered.
Az egyiptomiak, némelyikük 8-9 ezer évvel ezelőtt, valóban visszahozták az akímia művészetét. De ez nem alacsonyabb rendű fémek arannyá változtatásáról szólt. Az arany fontos része volt az alkímizációs folyamatnak, és még ma is az, de nem az arany végzi az alkímiát, vagyis nem arra kéne törekedneketek, hogy a dolgokat arannyá változtassátok. Van egy gyakori félreértés. Az arany gyönyörűen egyensúlyozza ki az energiákat az alkímizációs folyamat közben. Tudjátok, a szakirodalom és mindaz, amit ti városi legendának neveztek az alkímiával kapcsolatban, oda vezetett, hogy az emberek azt hiszik róla, hogy ez csupán az ólom arannyá változtatásáról szól. Szó sincs róla. Az arany fontos része az alkímizációs folyamatnak, mert segít stabilizálni az időnként nagyon kiszámíthatatlan energiákat, amik az alkímia folyamata közben repkednek.
Tehát mi az alkímia? Mi volt az alkímia? Nos, elég egyszerű volt: végy alapvető emberi energiákat és tudatosságot, alkímizáld, hogy átalakítsd őket, vagy engedd meg nekik, hogy magasabb rezgésű energiákat hozzanak be. A magasabb rezgésű
energiák mindenhol ott vannak körülöttetek. A magasabb frekvenciájú energiák vannak az univerzumban, a világmindenségben. Mindenhol ott vannak, de igazából a Földön nagyon bonyolult észrevenni vagy manifesztálni őket. A Földnek hihetetlen sűrűsége, hatalmas gravitációja, ugyanakkor egy fajta energetikai sűrűsége van.
Tehát az egyiptomiak - akik a Föld felszíne alól jöttek elő, akik atlantisziak voltak – dolgoztak az alkímiával. És ez volt az a képesség, amivel folyamatosan alakították az általatok alacsonyabb rezgésű emberi energiát magasabb rezgésű szellemi energiává, vagy legalábbis létrehoztak egy köztes zónát, amik ezeknek a magasabb rezgésű energiáknak tették lehetővé a Földre jövetelt, mint egy portál vagy ösvény.
Korlátozott sikereket értek el ezzel. A piramisok hordozók vagy templomok voltak, amelyek segítettek előmozdítani az alkímizációs folyamatot és valójában elég jól működtek. Volt néhány rendkívüli dolog, amit magukban a piramisokban végeztek. De sajnos ezt a magasabb rezgésű energiát nehéz volt fenntartani, amikor elhagytátok a piramist, amikor visszatértetek mindennapi életetekbe. De az alkímiával végzett eredeti munka kifejezetten az alacsony frekvenciájú energiák magasabb frekvenciájúvá alakításáról szólt.
Az alkímiával végzett munka évszázadokon át folytatódott. Természetesen ahogy a vallások megkezdték térhódításukat a Földön Jeshua ideje előtt, közben és röviddel utána, voltak, akik úgy érezték, hogy az alkímia egyfajta boszorkányság, sok alkímistának titkolnia kellett, amit csinált. Az elsők közül legtöbben valójában, természetesen, az alacsony rezgést alakították át magas rezgésűvé és hogy valamelyest elrejtsék, amin dolgoznak, létrehozták ezeket a laboratóriumokat meg komplett szobákat, ahol, mint másoknak mondták, alacsonyabb rendű fémeket akartak magasabb rendűvé átalakítani, vagy kavicsokat drágakövekké, meg más efféléket. De ez csak álca volt, ködösítés, mert az igazi alkímisták még mindig az alacsony energia magassá változtatásán dolgoztak.
Volt egy haszna mindazok munkájának, akik később kezdték gyakorolni az alkímiát - mármint a közönséges fém arannyá alakítását, meg a többi effélét, mivel sokan szerettek volna egy nagy zsák aranyat, hogy úgy mondjam – mégpedig az, hogy ily módon sok mindent felfedeztek a valóságuk kémiai természetével kapcsolatban. Megtanulták, hogy ha bizonyos elemeket egyesítenek, ha kiteszik a tűz, a levegő, a víz vagy a gravitáció hatásainak, akkor az a kémiai folyamatok egy másik állapotát teremtik meg. Tehát egy csomó haszna volt a munkájuknak. De az igazi alkímistákat az évszázadok során egyáltalán nem pusztán az ólom arannyá, a kavics gyémánttá változtatása igézte meg.
Mondhatnátok, hogy bizonyos szempontból, ti mindannyian, akik most ezt hallgatjátok, az Új Energia alkímistái vagytok. Namármost, tudom, hogy szeretnétek, ha megmutatnám, hogy lehet egy követ gyémánttá változtatni és
képesek is lennétek rá, miután megértettetek néhány nagyon fontos alapelvet, de ne a gazdagság legyen a cél, mert az nincs összefüggésben a szellem igazi szabadságával, amit a mindennapi életben alkalmazott energia-alkímizálás során szerezhetsz meg.

Az alkímia irányelvei

Beszéljünk kicsit arról, hogy hogyan csináljátok ezt az egészet. Előszöris, meg kell értenetek, hogy az alkímia veletek kezdődik. Magától értetődőnek tűnik, de sokan közületek, mikor igazán elkezditek majd gyakorolni, magatokon kívül fogtok keresgélni. Valójában veletek kezdődik. Tiétek ez az energia, tiétek ez a chemiának nevezett képesség, hogy bármit átalakítsatok. Mindig is veletek volt. Még mindig ott van. Hosszú időre elzártátok, eltemettétek, de veletek kell kezdődnie. Ne kezdjétek a mennyekben keresgélni. Ne kezdjétek el keresgélni magatok körül a levegőben. Ne kezdjétek el hívogatni a szellemi vezetőiteket vagy bárki mást, mert abban a pillanatban, ahogy ilyesmit csináltok, a saját chemiátokat zárjátok el újra.
A második, nagyon fontos része ennek, hogy mikor alkímizáltok, mikor energiát alakítotok át, ne alkalmazzatok erőt vagy hatalmat. Ne alkalmazzatok erőt vagy hatalmat.
Sokan közületek megkísérelték ezt korábban. Igazából ott álltam mellettetek, mikor megtettétek. A kezetekben tartottatok egy tárgyat, vagy letettétek magatok elé az asztalja és rá koncentráltatok. És egyre erősebben és erősebben és erősebben koncentráltatok arra a pontra, amíg végül elszédültetek a nagy fókuszálástól. Megpróbáltátok azt a tárgyat, mondjuk egy követ vagy almát, ami épp előttetek volt, vagy amit a kezetekben tartottatok valami mássá változtatni.
Az egyetlen dolog, amit csináltatok, hogy abból a kőből még inkább követ vagy abból az almából még inkább almát csináltatok, mert túl sok energiát, túl sok erőt, túl sok hatalmat erőltettetek rá és az az erő és hatalom azon saját hitrendszereitek ellen dolgozott, hogy a kezetekben egy alma vagy egy kő van. A hitrendszer antitézise szintén jelen volt, tudniillik hogy éppen valami mássá próbáltad változtatni, de mivel valójában nem igazán hittél abban, hogy képes vagy erre, a követ csak még szilárdabbá, az almát még almábbá tetted.
Az igazi alkímiában nincs erő és nincs hatalom. Semmire nem kell gondolnod. Semmit nem kell erőltetned. Se erő, se hatalom.
Akkor hogyan? Nos, az alkímizáláshoz egy tárgyat fogok használni, s tárgynak vegyünk egy követ például. A szünet után egy olyan közös tapasztalatban lesz részünk, amihez nem feltétlenül van szükség tárgyra. De akkor hogy csinálod? Hogy alkímizálsz?

Az alkímizálás mikéntje

Nos, itt van előtted egy kő. A légzés után, engedd meg magadnak, hogy eggyé válj a kővel. Fogadd el, hogy a kő ebben a pillanatban ott előtted egy kő. Amint elkezded elfogadni azt a formát, amiben az energia ebben a pillanatban van, megértheted és elképzelheted hogy ez csak energia. Sok-sok-sok más lehetőséggel is bír. Pillanatnyilag egy követ formáz, ami eonok óta van a Földön, de az előtted fekvő kőben ott van az a lehetőség is, hogy víz legyen. Az a lehetőség is benne van, hogy levegő legyen. Az a lehetőség is benne van, hogy tűz legyen. Az a lehetőség is benne van, hogy ne létezzen ebben a fizikai valóságban, hanem egy másik dimenzióban, mint kő vagy mint bármi más.
Abban a kőben benne van a lehetőség, hogy nyúl legyen vagy fa. Az a kő az energia egyik kifejeződése a sok-sok lehetősége közül. És azzal, hogy megérted, hogy nincs szükség erőre, igazából kiterjeszted saját elképzelésed arról, hogy mi lehetne, ekkor hirtelen elkezded elengedni a kő kemény fizikai létállapotát, amit a kő megérthet – ugyanis a kőnek van egyfajta saját, lélekkel nem rendelkező tudatossága, egyfajta öntudata. És mikor kiterjeszted a képzeleted és a tudatosságod, hogy megértsd, hogy az a kő sokkal több, mint egy tárgy, amit ott látsz az asztalaon magad előtt, de ezt erő és hatalom nélkül teszed, mindez szó szerint feloldozza az energiákat, amik a szubatomi részecskéket alkotják, amik az atomokat és molekulákat alkotják és minden mást is, ami kővé formálja az energiát. Így alapjában véve annyit csináltál, hogy felmentetted az alól, hogy egy szerepet formáljon meg, egy kő szerepét. Az energia dinamika a kőben és körülötte abban a pillanatban szó szerint elkezd megváltozni.
Hirtelen ez a kő, ez a kavics, ami ott pihen előtted, felszabadult a parancs vagy szolgálat alól, hogy kő legyen. Nem azért, mert bármi ilyesmit erőszakoltál volna rá. Ezen a ponton nem próbálod meg semmivé sem átváltoztatni. Csak nyugtázod, hogy mi az a kő és mi minden más lehetne még, a lehetőségeit. Ami ott van előtted, csak energia.
Ebben a pillanatban – és ez nagyon fontos – ne csinálj semmit. Légy a semmiben. Vágyat érzel majd, hogy megpróbáld mentálisan rábírni a követ, hogy valami mássá változzon. Valójában, mikor eljutsz arra a pontra, ahol érzel minden lehetőséget, ami az a kő és ami lehetne, mikor eljutsz arra a pontra, hogy érzed nyers, eredeti energiáját, ne tégy semmit.
Néhányatoknak ez kihívás lesz, mert most kezdtek majd izgalomba jönni. Meg akarjátok próbálni aranytömbbé változtatni és kirohanni az ajtón, hogy mindenkinek elmondjátok, milyen csodálatos varázslók vagytok. De nem, ezen a ponton, ne csináljatok semmit, mert abban a semmiben kívül vagytok az elmén. Abban a
semmiben még mélyebb kapcsolatba kerültök a tárggyal, ami a kő volt. Lementek mibenlétének mélyebb energia minőségéig és az energiájának csak az emberi fogalmait azaz mentális fogalmakait haladtad meg és most igazán elkezded érezni, mélyen magadban, hogy mi is az energia. Tehát ezen a ponton, nincs vele semmi tennivaló.
Légy ebben a semmiben. Más szóval, nem erőlteted, nem gondolkodsz, nem vetíted ki a vágyaidat arra a kőre. Légy a semmi terében mindaddig, amíg őszintén mondhatod magadnak, hogy a semmiben vagy vele.
Honnan tudhatod, hogy mikor vagy a kővel a semmiben? Mikor hirtelen, mint egy villanás vagy villámcsapás, rájössz, hogy a semmi valójában minden. Túljutottál egy fontos akadályon, egy nagyon fontos szakadékon. A semmi egyáltalán nem semmi volt. A semmi valójában egy lehetőség volt túllépni az elmén, hozzáférni igaz tudatosságodhoz és elérni egy kiterjedtebb isteni állapotot. És mikor eljuttok erre a pontra, a testetek rángatózni vagy rázkódni kezd majd vagy fényrobbanást láttok vagy hirtelen akartok venni egy nagyon mély, gyors lélegzetet és rá fogtok jönni, hogy épp most múltátok felül önmagatokat és léptetek be egy új tudatosságba, ahol megérthetitek, hogy ez a minden-ség.
És most, a minden-ség állapotában, sok különböző dolog történik. Elkezdtek különböző tudatos kapcsolatokat kiépíteni magatokkal. Elkezditek megérteni az energiátok igaz természetét, a dolgokat, amiket bevonzottatok az életetekbe, hogy létrehozzátok a fizikai és emberi valóságotokat. Elkezditek megérteni az energia összekapcsolódásait. És elkezditek megérteni magatokat, mint szuverén, tudatos lényeket.
Tudom, hogy sok szó esik arról, hogy mindannyian egyek vagyunk, de a valóság az, hogy mindenki a saját maga Egy-sége. Igen, mindannyian a Forrásból származunk, de szuverén létezők vagyunk. Nem mentek vissza az egységbe. A cél nem az, hogy mindenki más újra egy legyen, hogy újra egyesüljön, újra kapcsolódjon vagy újra homogenizálódjon, ebben a nem-mentális állapotban hirtelen felismered önmagad egységét.
Most, ebben a létállapotban megérted az energia összekapcsolódásait, megérted magad, mint Teremtőt, el tudsz képzelni bármit, amivé azt a követ változtatni akarod. Ott vár, és kész szolgálatodra állni. Elképzeled, hogy az a kő továbbra is kő maradjon? Vagy azt képzeled, hogy az a kő, az az energia most átalakul valami mássá? Átalakítható autóvá. Átalakítható aranytömbbé, ha szükséged van arra az arany tömbre. Átalakítható szó szerint bármivé, egy vázává, tele virágokkal. Átalakítható egy gyönyörű szimfóniává. Átalakítható egy könyvvé. Nem számít.
Képzeld el. Most elképzeled a tudatosságodat, ezt a nyers energiát és táncra perdülsz vele. Korlátozások nélkül képzeled el. Nyitottnak, az elképzelhető leggyönyörűbbnek képzeled el, földi korlátozások nélkül. És mikor ez megvan, veszel egy mély lélegzetet és elengeded.
Mikor ezzel megvagy, veszel egy nagyon hosszú, jó mély lélegzetet és elengeded. Épp most alkímizáltál. És mikor kinyitod a szemed - ha eddig csukva volt – és meglátod a követ magad előtt elkezdesz tűnődni. Jól csináltam? Nem egy aranytömbnek kéne itt lennie? Nem egy szép nagy autónak? Vagy egy nagy zsák pénznek? Igen, az az.
Az érdekes az, hogy a kő képes továbbra is ott lenni előtted – talán így is kell tennie. De valahol máshol már siet feléd, amit elképzeltél. Igen, amit elképzeltél, legyen az egy autó, arany, pénz, most megtalálja a te valóságodba vezető utat és fel fog tűnni. Hogy napok, hetek, hónapok múlva-e, nem számít. El fog jönni.
A kő még mindig ott van, mert a folyamat egy pontján megértetted, hogy ez nem egy bűvészmutatvány. Nem a többi embert akarod lenyűgözni azzal, hogy egy követ a szemük láttára változtattál arannyá. Ha igazán képes lennél erre, először tisztelnének érte, aztán megölnének, mert túlságosan megijesztenéd őket. Azt csináltad, hogy szó szerint előhívtad az energiát a többi birodalmakból, behoztad és most vársz a megérkezésére.
Igen, ilyen egyszerű. És bárki azt mondja: „Én megpróbáltam, Adamus, és nem működött!” akkor nem úgy csináltad, ahogy magyaráztam, nem az Új Energiában próbáltad. Vagy erővel, vagy hatalommal próbáltad – mint korábban már oly sokan közületek. Az elmétekből jött és nem a szívetekből.
Abban a pillanatban, ahogy megpróbáltok erőltetni valamit, megpróbáltok odaülni és megfeszülnek az arcizmaitok és kigúvadnak a szemeitek és arra fókuszáltok, hogy megpróbáljátok megváltoztatni az energiát – nem fog megtörténni. Úgy fog maradni, ahogy volt és valójában nem hívtatok be semmilyen energiát a többi birodalmakból. Ilyen egyszerű.
Az elkövetkezendő beszélgetésekben tovább fogom ezt részletezni, most viszont alkímizáljunk egy kicsit együtt.

Egy chemia tapasztalat

Végy egy mély lélegzetet és érezd a „chemia” szó tónusát. Ősi szó, egyike az első hangoknak a teremtésben a chemia. Benned van. Isten-adta képességed, hogy átalakíts, megváltoztass, alkímizálj bármit, ami szolgál téged, mert ne feledd: a Mester megengedi az energiáknak, hogy szolgálják.
Végy egy mély lélegzetet… érezz magadba, érezz bele a chemiádba.
Most érezz bele a testedbe, a fizikai testedbe.
Most itt vagy, csontokból, vérből, szervekből, egy sor különböző anyaggal a testedben. Nagy mennyiségű energia száguld keresztül a testeden most is.
Végy egy mély lélegzetet… érezz bele… ebbe az alkímiába… a chemiába
(szünet)
Amint mélyen belélegzel, ne próbálj hatni rá, ne próbáld erőltetni – az nagyon nagyon régi, nagyon tegnapi lenne – ez most az elfogadásról szól.
És most, amint veszel egy mély lélegzetet, amint elérkezel arra a pontra, ahol elfogadod fizikai testeted, végy egy mély lélegzetet és érezd az energiámat.
Nem fizikai formában létezem, de itt vagyok veled, mindannyiotokkal. Ott vagyok melletted.
(szünet)
A levegőben vagyok.
Az energia mintázatban vagyok.
Mindannyiunk tudatosságában, akik itt most összegyűltek, jelen vagyok.
Képes vagy rá, hogy egy mély lélegzetvétellel és elfogadással magadba alkímizálj engem. Végy egy mély lélegzetet és olvadjunk össze. Engedd meg, hogy összeolvadjak veled, itt a testedben, itt a fizikai testedben.
Ha kényelmetlenül érzed magad ettől, ne csináld. De ha kellemesnek, helyénvalónak érzed, engedd meg a chemiádnak, a képességednek az átalakítást… és amit most itt csinálsz, az átalakítás, egyesülés velem.
Végy egy mély lélegzetet és most ugorjunk egymásba.
(szünet)

Így most már nem csak te vagy és nem csak én vagyok. Mi-vé váltunk. Te és én.
Bármikor képes vagy szétkapcsolódni, leválni és visszatérni magadba. De ha te is úgy érzed, most engedd meg magadnak kiélvezni ezt a tapasztalatot, két energia és két tudatosság alkímizálását, te meg én együtt, miközben a „chemia” szó tónusa mintha mindkettőnkből kizengne. Az én chemiám a te chemiádba. Én és te, most együtt.
(szünet)
Engedd meg magadnak ezt a tapasztalatot és érezd, ahogy csak egy perccel ezelőtt még úgy tűnt mintha kívülről beszélnék, most pedig együtt beszélünk benned.
Mielőtt úgy tűnne, hogy különválok, most legyünk együtt ebben a gyönyörű pillanatban.
Én tökéletesen érezlek téged és te is mélyen belém érzel.
Folytasd a légzést. Együtt vagyunk most benned. Érezz belém, Adamusba.
(szünet)

Oly sok minden bennem olyan, mint te, oly sok minden benned részem nekem is. Ez az alkímia. Az energiák összeolvasztása. Egész más, mint csak megpróbálni a követ arannyá változtatni, ez az alkímia. Megengedni az energiáknak, hogy együtt táncoljanak el arra a pontra, ahol nincs különválás.
Erről jut eszembe, ehhez olyan személyre van szükség, akiben mélyen megbízol. Ha ellenállást érzel, csak végy egy mély lélegzetet. Nem kötelező ezt csinálnod. Felállíthatsz magadnak korlátokat. Nagyon megbízható személy kell ahhoz, hogy ennyire megnyílj, hogy valakit beengedj.
Ez az összeolvadás, az átalakulás alkímiai tapasztalata.
Most pedig távozni fogok. Távozni fogok, és persze megkérlek, hogy engedj el. Ki fogom mozdítani az energiámat a tiédből.
Végy egy mély lélegzetet miközben távozom a testedből és visszatérek magamba és te is visszatérsz magadba.
Végy egy mély lélegzetet.
Érezz bele a tapasztalatba. Lélegezz mélyen, rendben vagy. Nagyon, nagyon jól vagy.
Namost, valami érdekes dolog történt. Mikor megengedted a tudatosságunk alkímiáját - ami, ha már itt tartunk, más, mint az energia alkímiája – tehát, mikor megengedted a tudatosságunk és a hozzá tartozó energiák alkímiáját, abban a gyönyörű pillanatban létrehoztunk valami mást. Mi volt az? Mi volt az?
Mikor előhoztad a chemiádat és megengedted, hogy összeolvadjon az enyémmel és így egy pillanatra egyek voltunk, együtt alkímizáltunk, te meg én teremtettünk valami mást. Mi volt az? Ti fogjátok megválaszolni ezt a kérdést.
Adok pár tippet. Ez az alkímia mellékterméke volt és minden alkímiai folyamatnak van mellékterméke. Más szóval, elképzelhetted, amint a kő új autóvá változik, de van egy melléktermék is, valami más is történt, aminek talán nem voltál tudatában. Mi történt, amikor te meg én összeolvadtunk? A válasz elég eltérő lehet a különböző emberek számára. Mi volt az?
Lassan itt az ideje a kérdéseknek és a válaszoknak, úgyhogy megkérdezem: mit teremtettünk együtt?
Ezzel veszek egy mély lélegzetet és felkészülök az elkövetkezendő emberi kérdések hosszú sorára.
Még egy megjegyzés, mielőtt elkezdjük. Az elkövetkezendő napokban és hónapokban tovább tárgyaljuk majd az Új Energia alkímiájának témakörét. Már most fel akarom hozni, mert napról napra mindannyiotokat energiával bombáznak, a hírekből, magából a Földből, olyan energiákkal, amelyek korlátozni próbálnak, ahelyett, hogy engednék a tudatosságotokat kiterjedni. A tudatosság természetes változása idézi elő ezt az energiabombázást. Olyan emberek bombáznak, akik mindig a táplálkozással vannak elfoglalva. Sokan vannak, akik energiával táplálkoznak, energia vámpírok, egymást táplálják energiával. Azok között is, akiket ismertek és szerettek, azok, akik a legbelsőbb köreitekhez tartoznak vagy a családotok tagjai. Megpróbálják elszívni az energiáitokat, mint eddig még soha.
Fontos, hogy elkezdődjön az alkímia folyamatának megértése, mert lényegében az csak energia. Ha ilyen energiákkal bombáznak… elképesztő energiák áradnak most a többi birodalmakból, a többi dimenziókból és más földönkívüli létformákból felétek. Mind a Földre figyelnek most. Vannak napok, amikor egészen meglepő, hogy a testetek állja a sarat és határozottan meglepő, hogy az elmétek is állja.
Tehát, azt akarom, hogy elkezdjük az energia alkímizálását, hogy felismerjük, ez nem jó vagy rossz. Nem a politikusok próbálják a szükségleteiket diktálni. Nem a többi ember próbálja ellopni az energiátokat. Elkezdünk alkímizálni és rá fogtok jönni, hogy mindez csak gyönyörű energia. Egyszerűen gyönyörű. Ezért folytatni fogjuk ezeket a beszélgetéseket, remélhetőleg ebben a műsorban is.




Fordította: Skoda Mercédes

 

A Shaumbra Álom- Adamustól- A Shaumbra júliusi hírleveléből

ADAMUS üzenete - mely elhangzott 2010 februárjában Egyiptomban- Geoffrey Hoppe közvetítésében - a Sounds of the Soul egyiptomi Shaumbra körút keretében Amint itt ülünk ma éjjel a csodálatos együtt töltött napjaink után, gyertek, nézzük meg, hogy mi vár ránk. Mi, akik jelenleg nem vagyunk fizikai testben, egy földi inkarnációban, talán nagyobb rálátással rendelkezünk. Általános trendeket látunk és általános energiamozgásokat. Olyan, mintha a hegytetőn állnánk, és onnan mindenfelé lelátnánk. Olykor a ti perspektívátokból, amely a talaj közeli régiókból szemlél, nehéz jól látni. Amit mi látunk - és amit valahol belül ti is láttok, tudom - az az Atlantiszi Álom beteljesedése. És ebben az Atlantiszi Álomban valódi szabadság vár minden egyes emberre. Mi azt látjuk, hogy a Földre megérkezik az úgynevezett Új Energia. Mi azt látjuk, hogy az emberi lények több együttérzéssel és gondoskodó szeretettel fordulnak önmaguk, és egymás felé, mint eddig valaha. Mi azt látjuk, hogy egy új világ jön, amely képes táplálni az összes olyan lényt, aki itt tartózkodik, egy olyan világ, amely képes ugyanolyan lehetőségeket adni minden egyes embernek, aki itt van. Egy minden szempontból toleráns világot látunk, amely Otthona mindenkinek, függetlenül a hiedelmektől, a vallástoktól, az istenhitektől. Otthon minden szempontból, együttérzéssel telve mindenki útja iránt. Mi látjuk, hogy a ti életetekben eljön az a világ, amelyben nincsenek diktátorok. Mi látjuk, hogy a ti életetekben eljön az a világ, amely többé nem tolerál olyan fegyvereket, amelyek egy gombnyomással elpusztíthatják a Földet. Mi látjuk, hogy a ti életetekben eljön egy olyan világ, melynek lakói elfogadják a felelősségeiket, és a saját szerepüket a Földdel kapcsolatban, azt a szerepet, amelyet eddig Gaia látott el, s amelyet mostantól az emberek vesznek majd át, akik gondját viselik a Földnek, táplálják a Földet, és szeretettel fogadják azt, amit Ő adhat. Mi látjuk, hogy a ti életetekben eljön egy olyan világ, amelyben megjelenik egy új üzemanyagforrás, amely független az olajtól, a régi energiás üzemanyagtól, amely hozzájárul a Föld szennyezéséhez, és politikai illetve gazdasági hullámhegyeket és hullámvölgyeket, válságokat okoz. Mi látjuk, hogy ez a világ megszabadul majd minden energiafüggéstől. Mi látjuk a világot, amely épp most teremtődik, amely fogadja majd az angyali lényeket a Teremtés minden szintjéről, olyanokat, akik még sosem jártak a Földön, akik most először érkeznek majd ide. Ezeknek az újoncoknak nem kell majd keresztülmenniük mindazokon a próbákon és nehézségeken, szenvedéseken, és a feledésen, mint az előttük érkezőknek, mert őket ti már egy szépséges új helyen fogadjátok majd. Előkészítettétek a tudatosságot a számukra. Előkészítettétek az energiát. Előkészítettétek ezt a Földet az újak számára, olyképp, hogy számukra a „Vagyok” felfedezése bennük egy kegyelemmel és örömmel teli könnyed folyamat lehessen. Mi látjuk, hogy a ti életetekben eljön egy olyan világ, amelyben bőség van, egyensúly van, ahol az életet ünneplik. Mi látjuk, hogy a ti életetekben, eljön egy olyan világ, amelyben tiszteletteljes egyensúly van a férfiak és a nők között, amelyben minden színt, méretet, alakot és hitrendszert tisztelet övez. A ti életetekben, mi azt látjuk, hogy a szeretetet többé nem kell elfojtani, hogy a szeretet többé nem fogja tolerálni azt, hogy manipulálják, eljön egy olyan világ, ahol az emberek nyíltan és szabadon kifejezhetik egymás iránti szeretetüket, eltorzított szexuális energiáktól mentesen, anélkül, hogy a szeretetet kifogásként használnák fel a visszaélésekre, és anélkül, hogy a szeretettel manipulálnának. Mi látjuk, hogy ezen az Új Földön, amely felétek tart a ti létidőtökben, az energiák többé nem fogják tolerálni azokat, akik nem hajlandók magukban a szeretetet felfedezni, hanem másoktól lopnak energiát, azokat, akik bántalmaznak másokat, azokat, akik csak a hatalmat űzik, és azokat, akik elfojtják az örömöt. Ennek a világnak az energiái és a tudatossága nem fogja tolerálni őket, nem durván, de alapvetően ezt fogja mondani nekik: „Ne gyertek ide vissza újabb inkarnációkra. Ne gyertek vissza erre a hihetetlen Föld bolygóra, ezekbe az időkbe.” Lesz számukra egy másik hely, ahova mehetnek majd, ahol kijátszhatják a drámáikat, a saját sötétségük egyensúlytalanságait, ahol kijátszhatják magukból a belső Istenkeresésüket, akármilyen visszataszító módszert is válasszanak hozzá, mert ez a Föld a szuverén, szeretetteljes Teremtők helye lesz - még a ti életetekben. Az átalakulási folyamat abból, ahogyan ti most látjátok a világot, azzá, amilyennek mi látjuk, az elkövetkező években, természetesen okoz majd némi zavart azok számára, akik szeretnének néhány nagyon régi úthoz ragaszkodni, azok számára, akik örömüket lelik mások szenvedéseiben.  Ők megpróbálkoznak majd a ragaszkodással, de nem fog menni nekik. Megpróbálnak, majd minden olyan technikát alkalmazni, amellyel kárt tehetnek, amellyel mindenkit kibillenthetnek az egyensúlyából, de nem járnak majd sikerrel. Nem fog működni. Végül is pedig egyezkedni próbálnak majd, hogy itt maradhassanak a Földön, hogy fenntartsák az egyensúlytalanságukat az összes többi ember egyensúlya közt. Ám ez nem az egyezkedés időszaka. Az együttérzésnek van itt az ideje és a megértésnek, de nem az egyezkedésnek, mert ez a Föld az Együttérzés Paradicsoma lesz. Ez a Föld a ti életetekben a „Vagyok” új iskolája lesz. Nos, kedves Shaumbra, ezt azért mondtam el nektek, hogy mindenekelőtt kifejezzem tiszteletemet és köszönetemet mindegyikőtök felé, mindazért, amit tettetek, hogy ez megvalósulhasson. Azért mondom ezt nektek, hogy tudjátok, hogy az álmotok - Atlantisz álma - végül megvalósul. Azért mondom, hogy felkészülhessetek arra, hogy úgymond jobb napok állnak előttetek, azaz, továbbléphettek, ahelyett, hogy aggódnátok amiatt, hogy mit hoz a jövő. Van egy álom, amit úgy is hívhatnátok: ”A Shaumbra Álom”, és ez az álom a tiétek. Ez most aktuális, most, amikor valóra válthatjátok az Atlantiszi Álmot, valóra válthatjátok az Új Földet, és az Új Energiát. Az álmotok arról szól, hogy tanítók legyetek, vezetők legyetek, mindenki számára Példák lehessetek, mert a többieknek szükségük van arra, látni szeretnék, hogy egy másik embernek sikerült az úton végig menni. Előttük egy másik ember végigjárta a nehéz utat, és sikerrel járt. És ti ezért vagytok itt. Fordította a júliusi Shaumbra Hírlevélből: Szénási Kata

A Shaumbra júniusi hírlevélben Geoff Hoppe írása

A valódi fátyol

Geoffrey Hoppe írása

A metafizikusok a fátyolt emlegetik, amikor arra a láthatatlan kerítésre gondolnak, amely a mi 3 dimenziós világunkat választja el az angyali birodalmaktól. Ők (mi) számos módszert használnak arra, hogy áthatoljanak a fátylon, a meditációnál kezdve, a transz állapotokon át, a kábítószereket és az izzasztó kunyhókat is ideértve, egészen a médiumokig és a közvetítőkig. Vannak, akik olykor képesek átnyúlni a fátylon, de csak néhányan képesek arra, hogy rendszeresen ki-be járjanak a világok között.

Ám mégsem a valódi fátyol az, amely elválaszt bennünket a külső világoktól. A valódi a nagyszerű potenciáloktól választ el, mégpedig itt a Földön. A fátyol az, amely határt szab a kreativitásunknak. Megakadályoz bennünket abban, hogy megoldjuk a problémákat és a kihívásokat. Leszívja az energiánkat. És bezár bennünket a korlátok dobozába.
Az életünk minden napján szembetaláljuk magunkat kisebb és nagyobb kihívásokkal. Lerobban az autótok, a sűrű időbeosztásotok nem engedi, hogy egyszerre két dolgot is csináljatok.  Nem tudod, hogyan valósítsd meg azt, hogy a számláid kifizetése után is maradjon pénzed azokra a dolgokra, amelyeket igazán szeretnél megtenni. A gyermekeidnek gondjai vannak és szeretnék, ha te oldanád meg azokat, akkor is ha, épp torkig vagy  a saját problémáiddal. Az érzelmeid hullámvasutaznak, és nem tudod, miként földeld le magad ebben a helyzetben. Szeretnéd a megvilágosodást, a tudatod kiterjesztését, de nem tudod, valójában hogy is juss el oda. Ezek a valós élet mindennapjainak kihívásai. A leggyakrabban amolyan fél-szívvel végzett kísérleteket teszünk arra, hogy megoldjuk ezeket a kérdéseket, majd feltesszük a kezünket, a frusztrációnk közepett, és reméljük, hogy valahogy csak alakul majd a dolog.
A valódi fátyol lustaság, talán apátia. Talán a szenvedély hiánya. Vagy talán, de csak talán elfelejtettük használni a kreativitásunkat? A valódi fátyol beletörődés és patt helyzet. Az ördög, amely az alávetettség állapotában tart bennünket a saját letargiánk.
Szenvedélyesen érdekel a szenvedélytelenség.  Az elmúlt évben csak főtt bennem, de most már forr. A jelenséget össze tudnám foglalni 5 olyan bosszantó szóval, amelyet mindenfelé hallok a világban az utazásaim alkalmával:

„Nem, ez nem lehetséges.”

Észrevetted, milyen gyakran mondják ( vagy gondolják) ezt emberek? Valahol, valahogyan az embereket beprogramozták arra, hogy automatikusan ezt a mondatot köpjék ki, ha egy olyan helyzetbe kerülnek, amely kihívást jelent a számukra. Csak próbáljátok meg felhívni egy légitársaság vevőszolgálatát. „ Nem, ez nem lehetséges.” Vannak szabályaik, és a fene vigye el, bele is ragadnak ezekbe a szabályokba. Ha egy állami adóhivatalba kell mennetek, engedélyekért, vagy bármi másért, egy savanyú dolgozó üdvözöl majd, akinek a „NEM” szót tetoválták energetikailag a homlokára. A bolti eladók, az éttermi pincérek, a szállodai recepciósok, a légi kísérők, számítógép programozók, még a postások is, úgy tűnik, mind tagjai a „Nem, ez nem lehetséges.” tudatosságú csoportnak.
Miközben a fátyol nagyon sűrűnek látszik, valójában nagyon könnyű áthatolni rajta a ti saját életetekben. „Minden lehetséges” ha kiléptek a régi „Nem” gondolatmintából. Kis dolgokkal indul, majd nagy dolgokra terjed ki. Így működik:
Szembe találod magad egy kihívással (zajlik az élet a fizikai valóságban). Állj meg! Mielőtt a térdreflexed így szólna: „Nem”, állj meg és végy egy mély lélegzetet. Nincs gond, csak energia ez is (ahogy Adamus mondta a Misztérium Iskolákban). Ami problémának tűnik, egy halált hozó történet véggel, valójában csupán egy mókás lehetőség arra, hogy a pszichikai-kreatív energiádat működésbe hozd! Végy egy mély lélegzetet és lazíts. Amikor így teszel, engedélyt adsz a magasabb tudatosság potenciáljainak arra, hogy téged szolgáljanak. Egy pillanatig hagyj fel a problémán való gondolkodással, és csak lélegezd be. Ahhhh! Hirtelen az energia megváltozik. Hirtelen már nem érzed úgy, hogy fel kell venned a harci páncélodat és el kell darálnod a rettegett szavakat: „Nem, ez nem lehetséges!” Ebben a szent pillanatban, eme szent szünetben, gyengéden lebontod a valódi fátylat. Ez a „nem” fátyla. A korlátolt potenciálok fátyla. Az alávetettség fátyla. Feltárod az új potenciálok és az Új Energia világát. Ne fókuszálj többé a problémára, és lélegezd be a potenciálokat. Ne gondolkodj, csak lélegezz. Ahhh!
Ebben a szent pillanatban összehangoltad magadat a kihívás tiszta energetikai adottságaival. Most már nem kell „gondolkodnod” a megoldásról, az csak eljön hozzád egyszerűen. Rövid időn belül hirtelen „megkapod” a megoldást. Nahát, gondolod magadban, EZ ugyan honnan jött? Magadtól jött, a te saját nagyszerű potenciáljaid tartályából. Köszönd meg magadnak, ahogy Tobias mondaná.
Amikor átléped a valódi fátylat, az emberek azt gondolják majd, hogy ragyogó és nagyszerű vagy. A gondok vidám kihívásokká változnak, mintha csak örömteli puzzle-okat kellene kiraknod, ahelyett, hogy terhes, energia leszívó problémákat kelljen megoldanod. Minél inkább alkalmazod ezt az egyszerű fátyol lebontó eszközt az életedben, annál inkább beáradnak majd a kreatív energia potenciálok hozzád. A „nem„ már csak a múltad szava lesz, és a lelked dala a következő így szól majd: „Minden lehetséges!”
Kedves Shaumbra, a munka, amit végeztek természeténél fogva kihívásokkal teli. Szembe megy  a tömegtudat  lényegével. Vannak Régi Energiás erők és személyek, aki ellenetek dolgoznak. Néhány aspektusotok próbál zavart és kétséget kelteni bennetek, az elmétekben, azt mondván a „Nem, ez nem lehetséges” egy programozott reakció, a gondok által alkotott falra, amellyel minden nap találkoztok. De persze,Ti példái, mintaképei vagytok az új tudatosságnak és nagyszerű potenciálok tanítói. Vegyetek egy mély lélegzetet. Ahhh! Minden dolog lehetséges, sőt, (és különösen) ha lehetetlennek tűnik. Lépjünk tovább az új kreatív potenciálokkal.  A valódi fátyol mögött mi szárnyalunk!

Fordította a júniusi Shaumbra Hírlevélből: Szénási Kata
/www.azujenergia.hu/component/content/article/168-a-shaumbra-juniusi-hirlevelben-geoff-hoppe-irasa.html